A művészeti technikák – képzőművészet, irodalom, zene, mozgás – lehetőséget nyújtanak a belső tartalmak, és érzések kifejezésére, megjelenítésére.
A vizuális művészeti technikák – mint például a festés, rajzolás, agyagozás vagy montázskészítés – előmozdítják azt a folyamatot, amely során lehetségessé válik az érzelmek kifejezése, megélése, és elengedése. Az alkotás során nem a magas művészi színvonal, vagy a technikai tudás a fontos, hanem érzéseink, attitűdjeink szimbolikus kifejezése.
Az alkotás során megjeleníthetővé válnak olyan érzések, amelyek a szavak szintjén nem, vagy csak nagyon nehezen találnának utat maguknak. Az a belső tartalom, ami kifejeződik színben és formában, egyszersmind megközelíthetőbbé, kezelhetőbbé válik. A kreatív alkotó folyamat hozzásegít az életenergiák szabad áramlásának megtapasztalásához, amely gyógyító hatású.
A vizuális művészeti terápia alkalmazható önálló terápiás módszerként is, illetve a terápiás folyamat során kiegészítő terápiás technikaként is használható (pl. az érzések kifejezésére; ill. az álomtartalmak, a relaxáció vagy az imagináció során megtapasztalt képek megjelenítésére).
ANTALFAI M. (2016) Alkotás és kibontakozás. Lélekben Otthon Alapítvány, Bp.
„... a pusztán személyes szenvedést fel kell emelni egy általánosan érvényes szituáció szintjére. A mítosz vagy legenda a betegségben konstellálódó archetípusanyagból keletkezik, és a lelki hatás lényege az, hogy a pácienst hozzákapcsoljuk az ő különleges szituációjának általános emberi értelméhez. Ha a betegséget okozó archetípusos szituációt megfelelő módon ki tudjuk fejezni, a páciens meggyógyul.”
(C. G. Jung)
Az irodalomterápia vagy más néven biblioterápia könyvek általi gyógyításként definiálható. A szépirodalmi mű vagy akár a mese olvasása személyiségérlelő hatással bír; mentálhigiénés és klinikai célból is alkalmazható.
Az irodalomterápián belül kiemelt helyet foglal el a meseterápia. A mesék mély, intuitív tudást közvetítenek az élet törvényszerűségeiről, a lélekben lejátszódó folyamatokról. A mesékben rejlő bölcsességek segítségével választ találhatunk minden olyan kérdésre, amellyel életünk egy-egy fontos szakaszában szembekerülünk – legyen az testvérféltékenység, szülőkről való leválás, a hivatás megtalálása, párválasztás vagy akár a gyász.
Az olvasás mellett az írásbeli önkifejezés is terápiás hatású lehet. A fájdalmas emlék vagy trauma veszít félelmetes mivoltából azáltal, hogy leírjuk és így komplex történetté alakítva beilleszthetővé válik az egyén élettörténetébe.
ANTALFAI M. (2014) A női lélek útja mondákban és mesékben. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Bp.
PENNEBAKER, J. W., EVANS, J. F. (2018) Gyógyító írás. Ha fáj a történeted. Kulcslyuk Kiadó, Bp.
PENNEBAKER, J. W. (2005) Rejtett érzelmeink, valódi önmagunk - Az őszinte beszéd és írás gyógyító ereje. Háttér Kiadó, Bp.
JAKOBOVITS K. (2021) Irodalomterápia. A könyvespolcod pszichológusszemmel. Kulcslyuk Kiadó, Bp.
WANDERER COHEN, E. (2020) Nemzedékről nemzedékre - A transzgenerációs traumák gyógyítása a történetmesélés erejével. Kulcslyuk Kiadó, Bp.
Kép: Elizabeth Chapman - Selah
Az alkotásnak, mint az önkifejezés kreatív formájának fontos szerepe van:
Párkapcsolati problémák
Nőgyógyászati betegségek
Gyermekvárás - anyaság
Evészavar
Depresszió
Menopauza
Stressz
Teljesítményzavarok
Kiégés
Elköteleződési problémák
Párkapcsolati krízis
Életközépi válság
Családi konfliktusok
Szülő-gyermek kapcsolat
Gyermeknevelési kérdések
Párkapcsolati problémák
Válás
Gyász