Kognitív technikák

„Nincs a világon se jó, se rossz: gondolkozás teszi azzá.”

(William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi)

A kognitív terápia elméleti alapját az képezi, hogy gondolataink, vélekedéseink, hiedelmeink tükrözik az önmagunkról, másokról, és a világról alkotott képünket, és egyben meg is határozzák érzéseinket, viselkedésünket.

E megközelítés szerint nem maga a helyzet határozza meg a hozzá való viszonyulásunkat, hanem az, hogy milyen jelentést tulajdonítunk neki. Ennek megfelelően egyazon esemény más-más jelentéssel bírhat különböző egyének számára. A gondolkodásmódunk – az, ahogy egy dologra tekintünk – befolyásolja érzelmi állapotunkat és viselkedésünket is.

Ahogy próbáljuk megérteni környezetünket, az összegyűjtött információk kognitív struktúrákba szerveződnek és a következőképpen épülnek fel:

A kognitív folyamatok legfelszínesebb szintjét az automatikus gondolatok képezik, melyek önkéntelenül, akaratlanul futnak át a fejünkön. Jellemző, hogy általában csak a gondolatot követő érzés tudatosul bennünk. Az információfeldolgozás zavarai megnyilvánulhatnak kognitív torzításokban (pl.: „Mindig rosszul mennek a dolgok”; „Ezzel az egészet teljesen elrontottam”; „Hogy ez most sikerült, csak a véletlen műve”).

A következő szintet a hiedelmek (attitűdök, szabályok) képezik, amelyek tartós mintát alkotnak és értékítéleteket rögzítenek (pl.: „Ha nem vagyok képes dolgozni, semmit sem érek”; „Amibe belekezdek, abban a legjobbnak kell lennem”; „Személyes értékem attól függ, hogy mások mit gondolnak rólam”). Az ilyen diszfunkcionális hiedelmek nagy indulati töltésűek, ám kevert érzelmi hatásúak, mert bár pozitív értékeket jelenítenek meg, irracionálisan túlzó módon fejezik ki azt. Sokszor nem tudatosan befolyásolják a viselkedést.

A kognitív struktúra legmélyebb szintjét az alapsémák képezik, melyek az egyén önmagáról, másokról, illetve a világról kialakított legalapvetőbb viszonyulásait tükrözik. Ezek tulajdonképpen merev, túláltalánosított formájú, pozitív vagy negatív állítások, melyeket abszolút igazságként kezelünk (pl.: „Jó vagyok”, „Sikeres vagyok” vagy „Senki sem szeret”, „Nem vagyok fontos”, „Értéktelen vagyok”). A sémák aktiválódásával megváltozik az információfeldolgozás ez pedig hatással van az érzelmi reakciókra és a viselkedésre is.

A kognitív technikák alkalmazásával lehetőség nyílik:

• a gondolat–érzés–viselkedés közötti szoros kapcsolat felismerésére
• a visszatérő negatív gondolatok és kognitív torzítások azonosítására
• a gondolkodásbeli torzítások és félreértelmezések korrekciójára, reálisabb helyzetértelmezés kialakítására
• a rejtett kognitív sémákban rögzült hibás alapvélekedések átstrukturálására

VÁGYI P. (2021) Sémáink fogságában. Hogyan lépjünk ki az ismétlődő forgatókönyvekből? Kulcslyuk Kiadó, Bp.

PERCZEL F. D., MÓROTZ, K. (2010) Kognitív viselkedésterápia. Medicina Kiadó, Bp.