Stressz

Életünkhöz szervesen hozzátartozik a stressz. Ahogy azt a jeles stresszkutató, Selye János megfogalmazta: „a stressz az élet sava borsa”.

Stressz alatt egy „megpróbáltatásra” adott komplex reakciót értünk. Egy adott környezeti hatás, vagy történés nem eredményez minden esetben distresszt. Nemcsak kellemetlen, negatív dolgok, hanem a kellemes hatások is jelenthetnek stresszt attól függően, hogy milyen szintű újraalkalmazkodást tesznek szükségessé. Egy amerikai vizsgálat (Holmes és Rahe, 1967) szerint életünk legjelentősebb stresszorai a következők:

• házastárs halála
• válás
• házastársak különköltözése
• betegség, baleset
• házasságkötés
• munkahely elvesztése
• nyugdíjba vonulás
• családtag betegsége
• terhesség
• anyagi helyzet megváltozása

Mindenfajta stresszhelyzetben közös, hogy úgy érezzük, az adott probléma meghaladja kompetenciánkat, a velünk szemben támasztott követelmények meghaladják teljesítőképességünket, ill. nincs kontrollunk a történések felett. 

A stresszt előidéző tényezők – stresszorok – különbözőek lehetnek, azonban szinte azonos biokémiai folyamatokat indítanak be a testünkben. A létrejövő hormonális és vegetatív változások jól ismeretek: adrenalinszint emelkedés, szívfrekvencia-fokozódás, légzésszám- és vérnyomás emelkedés, stb. Ezek a testi reakciók a kiváltó ingerrel való megbirkózást szolgálják, felkészítenek a problémával való aktív megküzdésre. A szervezeti „riadókészültség” mindaddig fennáll, amíg a stresszor meg nem szűnik. Probléma akkor keletkezik, amikor a szervezet túl hosszú ideig van kitéve a stresszhatásnak.

A krónikusan fennálló stresszhez valamelyes adaptálódik a szervezetünk. Ilyenkor a leggyakoribb reakció a hárítás, tagadás, mivel úgy érezzük, hogy a nyomasztó állapot megváltoztatására nincs reális esélyünk. Igyekszünk elhitetni magunkkal, hogy minden rendben van. Legtöbbször csak akkor vesszük észre, hogy „betelt a pohár”, amikor a testünk jelez. A tartós stressz hatását, a kiégés kezdeti jeleit különböző tünetekben ismerhetjük fel:

• kimerültség, fáradtság, motiváció elvesztése
• koncentrációs zavarok, teljesítménycsökkenés
• nyugtalanság, türelmetlenség, ingerlékenység, indulatkitörések
• szív- és érrendszeri betegségek, emésztőszervi panaszok, immunműködés zavarai
• evészavarok
• alvászavarok

A könnyen elsajátítható és hatékonyan alkalmazható módszerek segítségével a stressz negatív hatásai kiküszöbölhetők, ill. mérsékelhetők. A stresszcsökkentő technikák elsősorban nem önmagukban, hanem a terápiás folyamatba ágyazva fejtik ki pozitív hatásukat.

KAYE, M., McINTOSH, D., HOROWITZ, J. (2018) Stressz: A feszültségoldás pszichológiája. Hogyan alakítsuk a stresszt pozitív energiává? HVG Könyvek, Bp.

SELYE J. (1976) Stressz distressz nélkül. Akadémia Kiadó Bp.